Gergo Tomasak's profile

HU | Hortobágyi Csillagda/Diplomaterv

HU | Hortobágyi Csillagda/Diplomaterv
Adatok:
Tervező: Tomasák Gergő
Építész konzulens: Fejérdy Péter
Dátum: 2018/2019 őszi félév
A diplomaterv 2019-ben MÉK-MÉSZ Diplomatervben részesült és a BETON 2019: "Minden építés alapja" c. pályázat III. helyezettje lett.
TÉMAVÁLASZTÁS
Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság (IDSA) Magyarországon 3 olyan helyet díjazott, ami városi fényektől mentes, a legsötétebb égbolt az országban. 2009-ben a Zselici Tájvédelmi Körzet, 2011-ben a Hortobágyi Nemzeti Park és 2017-ben a Bükki Nemzeti Park kapta meg ezt a rangos kitüntetést. Az elmúlt években ezt a szakma ki is használva Zselicben és Bakonybélben meg is valósította a látogatók és kutatók számára használható épületeket. Bár a Hortobágyon is, az erdei iskolánál található egy kis csillagda, de az elmúlt években elavulttá vált, fejlesztésekre lenne szükség.
Az elemzésekből kiderült, hogy főleg Nyugat-Magyarországon vannak kutatóintézetek és látogatóközpontok csillagvizsgálóval. Közép- és Kelet-Magyarországon csak elszórtan, a legfontosabb városokban van lehetőség e tudományág kutatására vagy éppen kulturális programokra. Ezért egy olyan épületet terveztem, ami mind a szakmabélieket, mind az idelátogatókat kiszolgálja.
HELYSZÍNBEJÁRÁS
Habár a település központjában vannak a legfontosabb nevezetességek (Kilenclyukú híd, Körszín, Pásztormúzeum, Madárkórház, Látogatóközpont), azért a természeti környezet is tartogat látnivalókat és élményeket.  A község déli részén a Borsósi-tó és a Malomházi-halastavak környékének több olyan pontja is van, amiket érdemes meglátogatni. Itt találhatóak az állatok bemutatására szolgáló épületegységek, az Állatpark és a Vadaspark. A folyó mentén több műszaki objektumra bukkanhatunk (duzzasztógát, híd), amik fontos megálló helyei a tájnak. De a legnagyobb élményt mégis, a természet adhatja, a hungarikum „puszta”, az erdők, a tavak és e táj növény- és állatvilága.
A helyszínbejárás után 3 halmazba soroltam a látnivalókat, amelyek meghatározzák a táj szépségét. Ilyen az épített környezet, a műszaki objektumok a folyó mentén és az uralkodó természeti környezet.
TANÖSVÉNYEK
A Hortobágyi Nemzeti Parkban tanösvényen keresztül ismerhetjük meg a nemzeti park növény- és állatvilágát. A jelenlegi tanösvény 8 km hosszú, amit kerékpárral vagy gyalogos túrával lehet megtenni szakvezető segítségével. „A Pusztai Állatparktól délre induló tanösvény a Hortobágy folyó mentén halad, majd a visszaúton két lehetőség közül választhatnak a látogatók. Az egyik, hogy ugyanezen az úton haladnak visszafelé, a másik pedig az, ha meglátogatják a Hortobágyi Vadasparkot, ahol egy szakvezetéses túra után a nemzeti park járművével térnek vissza a faluba.” Viszont ez a túra nem ad lehetőséget, hogy a Borsósi-tavat és a Malomházi-halastavakat megismerjék. Ezért másik két tervezett túraútvonalat is terveztem, amibe kapcsolódhat be a Hortobágyi Csillagvizsgáló és környezete.
Mind a két tansövény a településről, a Látogatóközpontból indul, ahol kerékpárt is lehet bérelni. Ezek után néhány száz métert a 33-as számú főút melletti gyalogos és kerékpárúton kell haladni Debrecen irányába. Az első tanösvény főleg a Borsósi-duzzasztógátat és a Malomházi-halastavak környékét ismerteti meg a túrázóval, míg a 2. tanösvény a Borsósi-tavat, de lehetőség van kombinálni, mivel több elágazási pontjuk is vannak a tanösvényeknek. A túrák során madárleseken szemlélhetjük az itteni madárfajokat (darvakat, vadkacsákat, gémeket). Az első tervezett tanösvény 7+4 km, a második 11 km hosszú, amiket kerékpárral vagy gyalogosan járhatunk be.
TERVEZÉSI HELYSZÍN
A helyszín kiválasztásánál fontos volt, hogy távol essen a településtől, könnyen megközelíthető legyen és kapcsolódjon a tanösvényhez. Ezért választottam a Malomházi-halastavak nyugati csücskét, ahol egy nádmező terül el, aminek nyugati oldalát egy erdősáv határolja. Az erdősáv és a Hortobágyi-folyó között pedig egy kisebb tisztás található.
KONCEPCIÓ
A koncepció megalkotásánál fontosnak tartottam, hogy a helyszínnél megfigyelt elemek a főépület tervezésénél is figyelembe vegyem, valamilyen módon reagáljon. Ezért négy fő koncepcionális elemet alkottam meg.

HATÁRHELYZET – AZONOSULÁS
A helyszínelemzésnél megfigyeltem, hogy a Hortobágyi-folyó egy határvonal, ami elválasztja a pusztaságot a halastó rendszertől. A két oldal teljesen más világot képvisel, viszont a folyó és az erdősáv között található egy átmeneti zóna, amely mindkét világhoz szeretne kapcsolódni. Ebben a pufferzónában elhelyezkedő épület nyugati oldala, így egy tükörként viselkedne, ami a folyó partján található nádas tükörképe lenne. A másik fele viszont az erdős, nádas világhoz csatlakozna, azáltal, hogy minél több természetet engedjen be az épület.
A helyszínrajznál el kell mondanom, hogy a nádmezőn egy kisebb tanösvény található, amik érintik a 2 csillagdát és egy meditációs pontot. Ez a kisebb ösvény kapcsolódik be a korábban elmondott túraútvonalba. Az épületet két oldalról is megközelíthetjük, de csak gyalogosan és kerékpárral. A gépjárműveket a közeli Állatpark parkolójában hagyhatjuk.

IRÁNYULTSÁG – TÉRFORMÁLÁS
Az épület kialakításánál fontosnak tartottam, hogy a turistáknak egy irányultságot adjak, így az épület egy tengelyre van felfűzve. E tengely mentén van a gyalogos híd, ami összeköti a pusztaságot a tervezési helyszínnel. Az irányultság jelzésképpen jelenne meg. A látogatók számára az útvonalat jelzi a faburkolatú járda, ami a látogatóközponthoz, ill. folytatásként a nádmező felé vezet. A tömegkialakításnál fontosnak tartottam, így egy egyszerű hasáb tömeg nem hivalkodik ebben a természeti környezetben, nem emelkedik ki, nem válik uralkodóvá a tájon. Ezt a hasábot az előbb említett tengely vág ketté, így két részre osztja az épületet. Az egyik tömbben található az amatőr csillagászok és fotósok számára elérhető kutatólabor és kiszolgáló részei, a másik szárnyban pedig a látogatók számára elérhető planetárium és kiállítótér. Az épületrészeken belül csak a legfontosabb funkciók vannak leválasztva, elhatárolva. Nem jönnek létre folyosók, hanem a terek egymásba nyílnak. Fontosnak tartottam, hogy az épület mellett sátrazásra, éjszakai csillagvizsgálásra is alkalmas területet hozzak létre egy megfigyelőterasszal és sátorhellyel. Ezek mellett a kutatólabor tömbjében egy vizes blokk szolgálja ki a sátrazókat.

NÁD – TISZTELET
A tervezés során mindig szem előtt tartottam, hogy a nád fontos szerepet töltsön be. Többféle funkciót tulajdonítottam neki, mint például a nádmezőn a tanösvény útvonalát mutatja, vagy éppen a főépületet elrejtheti, takarásba teheti. Viszont a nádat az épület homlokzatán is meg akartam jeleníteni valamilyen módon, tiszteletet adjon a környezetnek. Ezért az épület külső burka a nádszál keresztmetszetére hasonlító, absztrakt módon, félköríves formákkal mélyített felületben nyilvánulna meg. Ez a struktúra határozná meg az épület homlokzatát. Az épület nyugati fele, ahogy említettem tükörként viselkedne, jobban dominál ez a homlokzati kialakítás, viszont a keleti felén, hogy minél több természetet engedjen be, így a lehető legtöbb megnyitása van. Itt meg kell említenem a ház tartószerkezetét, ami szintén egy fontos koncepcionális elem. Egy gyors, könnyű építési módot választottam, ami nem roncsolja, nem történik hatalmas beavatkozás a természetbe, ezért az épület előregyártott beton fal- és födémelemekből épülne fel. És az előregyártott falpanel külső kérgében kerülne kialakításra a félköríves mélyítések.

CSILLAGOS ÉGBOLT – MISZTIKUS FÉNYEK
Az épületen belül egy fontos tér kialakítása nagyon érdekelt. Mivel az ország egyik legsötétebb csillagos égboltja A Hortobágyi Nemzeti Park ezen területe, ezért úgy gondoltam, hogy a kiállítótér szimbolikusan kapcsolódhatna ehhez a témához. A planetáriumot körülvevő kiállítótérben csak a felülvilágítókon keresztül érkezik fény. A sejtelmes, misztikus fényekkel egyfajta téri élményt szeretnék átadni az idelátogatóknak. A kiállítótér előkapuja a planetáriumnak, így ez felkészíti a vendégeket, mert a vitrinekben különböző tematikájú anyagok kaptak helyet az univerzumról.
HÍD
A Hortobágyi-folyó elválasztja pusztaságot a főépülettől, ezért egy gyalogos hidat is terveztem. Ezen a hídon akár gyalogosan, akár kerékpárral is át lehet kelni.
A gyalogos híd a bejárat tengelyére van felfűzve. Ennek az építményénél is hangsúlyozni szerettem volna a természetességet. A fa tartószerkezetű híd két vége, azaz a hídfő és az alépítmények vasbetonból készülnek. A járható felület és az oldalfala is tömör, fa deszkák egymás mellé lapolásával lenne megoldva. Egyedi építést igényel, mert a sorolt fapallók követik az ív vonalát, ezért egyes darabokat a helyszínen csiszolni kell. Nehezíti a dolgot, hogy ugyanezt a módszert kell alkalmazni az oldalfalak elkészítésénél is, ahol a széttartás már nagyon erős lehet, de itt is a mérnöki precíz tervezés segítheti a pontos legyártást. Mind az oldalfalak, mind a járófelület fa palló elemeik acél feszítőrudakkal vannak összekötve, amik a hídfőhöz kapcsolódnak.
A híd teljes hossza kb. 18 méter, szélessége 3 méter. A tömör oldalfal magassága 1 méter. A híd emelkedése 53 cm.

NÁDMEZŐ

„TERMÉSZETI SOKK”
Ahogy már korábban a koncepcióban szerepelt, a Látogató- és kutatóközpont egy természeti határon van. Az erdősáv keleti oldalán egy teljesen más világ tárul fel elénk, mihelyst elhagyjuk a főépületet és kijutunk az erdőből a nádmezőre. Fontos volt ennek az egységnek a megtartása, így az itt megjelenő építmények összekötő eleme a természetesség. A lehető legkevesebb mesterséges anyag felhasználásával jöhet létre a tanösvényi útvonalon egy tájékoztató pont, egy meditációs hely, a két csillagda, és egy napóra.
A nádmezőn található mini tanösvény a „Nagy Göncöl” nevet kapta, mivel egy-egy csillagpont egy-egy megállóhelyet jelent. Ha észak felől, a Borsósi-tó irányából közelítjük meg a tanösvényt először egy tájékoztató ponthoz érünk. Itt informálódhatunk a lehetőségekről, megismerhetjük a területen található épületegyüttest. Felfelé, észak felé haladva a meditációs ponthoz kerülünk. Viszont, ha a tájékoztató ponttól délre vesszük az irányt a naptávcsöves csillagdához jutunk, majd a napórához. Ezen a helyen elágazik az út, ami elvezet a főépülethez. Az utolsó megállópontja az ösvénynek egy hagyományos távcsővel rendelkező csillagda. Itt szintén elágazik az út és innen vagy tovább haladunk a tanösvényen délre, vagy visszatérünk a főépülethez.

MEDITÁCIÓS HELY
Fontosnak éreztem, hogy ha valaki erre a helyre ellátogat, ki tudjon szakadni a szürke hétköznapokból, elvonuljon a világ gondjai rövidebb időre. Elég csak egy kis időt eltölteni ebben a természeti környezetben, távol a város zajaitól, ahol csend és nyugalom van. Feltöltődés után kitisztulhatnak az ember gondolatai és jó érzésekkel távozhat. Ezért is gondoltam, hogy a tanösvény egy fontos megállója legyen ez a hely.
Koncepcióm, hogy a nádmezőn található összes pontot egy dolog kösse össze, ez pedig a természetesség. Ezáltal a természeti környezetből nem válnak ki, inkább összekapcsolódnak. Így a meditációs helynél a vert falat használtam fel építőanyagként. A hajlék kívülről egy kis kubusnak tűnik, de a belső formája utal a korábban itt élő pásztorok kunyhó formájára. Ezek mellett építészet egyik fontos eszközét alkalmaztam, a fényt. A fények játékosságával irányíthatjuk saját érzéseinket, ezért e hely esetében James Turrell gondolatmenete érvényesül. Az égbolt, a fények és színek játékainak részét képezi, amik pirkadatkor és napnyugtakor a legszebbek. Ezt az élményt szeretném nyújtani annak, aki ide ellátogat.

CSILLAGDA
A Hortobágyi Látogató- és kutatóközpont szerves részét képezi a két csillagda az épülettől keletre található nádmezőn. Mind a két építményben különböző típusú távcsövek fedezhetőek fel. Az egyikben egy naptávcső, míg a másikban egy apokromatikus lencsés távcső kapott helyet. A két csillagvizsgáló ezek mellett a „Nagy Göncöl” ösvény egy -egy csillagpontján állnak (a Dubhe és az Alioth-ban).
A csillagdák tervezési koncepciója, hogy az alsó 1/3 része tömör felületűek legyenek, ahogy a nád is beteríti a mezőt. Ez a részük alig észrevehető, takarásban vannak a nád miatt. A táj egyik uralkodó eleme a szél, így az építmények felső részei alárendelődnek, átütő felületet képeznek. Ezért itt álló, fa lamellás köpeny a burkolat. Az objektumok kettős funkciót látnak el. Csillagvizsgálás esetén 6-8 ember be tud jutni a csillagvizsgálóba, amíg a többiek, fentebb, a teraszon várakoznak, szemlélik a csillagos eget. Ha pedig a csillagda zárva van, ugyanúgy lehet használni kilátó, madárles formájában, szemlélni a természetet, a madarakat.
Tartószerkezet
Fő szempont volt, hogy a csillagdák külső burka természetes anyagokból készüljön. A távcsövek rezgésmentes alapokon kell állniuk, így a távcsöveket tartó oszlopok és alapozásuk monolit vasbetonból készülnek, ill. az alaplemez is. A csillagdák alsó részei, a fal és a lépcső ezen szakasza is cementtel dúsított vert falból készülnek. Bejáratuk mindig a tanösvény felől van. A csillagvizsgáló fa tartószerkezetű, 2 acélgerenda támasztja alá a fa födémes vizsgálót. A falaik szintén fa szerkezetűek. A kupola acél szerkezetből készül, fehérre festett külső burkolattal. A kupola ablaka, automatikusan nyílik hátrafelé. A felső köpenyt, a járófelületeket, a teraszt melegen hengerelt acél pillérek és gerendák tartják. A fa lamellasorokat kb. 3 méteres távolságban elhelyezett 60 x 120 mm zárt szelvényű acél gerendák tartják. Az acél pillérek 120 x 120 mm méretűek, amik alsó részük a vert falban találhatóak. Gondoltam a vert fal állagvédelmére is, ezért felső részük bádoglemez fedi, a fa lamellákról lecsurgó víz miatt. A lépcsők, kivéve tömör részen előregyártott, fa lépcsők, hálós korláttal.
A csillagvizsgálók magasságát meghatározták a környezetben található fák magasságaik, így az össz magasságuk 12 méter. A csillagvizsgálókba 7,55 méteren jutunk be, ahol még egy belső lépcső által férünk hozzá a távcsövekhez. Erre azért volt szükség, hogy mindenki kényelmesen tudjon a távcsőbe vagy a külső tájra nézni. A felső terasz ettől a szinttől +1 méteren van. A lamellasor adja a korlátot, de ennek magassága (ami 120 cm) is a kupola aljáig tart, a megfelelő kilátás biztosítása végett.
OPPONENCIA
„Az asztrológia metafizikája az, ami az őskor egyetlen
metafizikája: Minden Egy. És ahogyan ezt a metafizikát a Tabula
Smaragdina tételére --- az, ami fent van, ugyanaz, mint ami lent
van --- felépíti, s ahogy a világ keletkezésére, a föld geológiai
alakulására éppen úgy, mint a népek, az osztályok, a nemzetek, s
az egész emberiség történetére, az ember egyéni sorsára, egyéni
alkatára vonatkoztatja, egyetlen alapvető gondolatot mond ki: az
analógiát.’’
Hamvas Béla: Az asztrológia és a horoszkópia

Monolit - 2001: Űrodüsszeia I Stanley Kubrick
MEGFIGYELÉSI HELY
A kitekintési pontunk: a Tejútrendszer nevű galaxis külső, Orion-kar csápjának belső peremén - a Galaxis középpontjától
mintegy 25-26 ezer fényévre - a Nap nevű csillag rendszerének, a központi csillagtól számított harmadik, Föld nevű bolygója.
A bolygón az eurázsiai kontinens európai felének kárpát-medencei területén, a Hortobágy kistáj súlypontjának közelében, a
Malomházi-halastavak elnevezéssel bíró terület melletti Halász laponyag pontja. Egy európai szinten sötétnek mondható
pont az éjszakában.
[Laponyag: főnév (tájszó)- sík, rendszerint áradásos területen a környezetből alig kiemelkedő (lapos) hely, enyhe domborulat.]
A helyszín a topológiai adottságainak köszönhetően - tökéletes síkság, itt a legkisebb kiemelkedés, hát, domb, sziget, halom
- a laponyag különös hangsúlyt kap. Egy ilyen kis halom a mi „fényes szobánk” kulcslyuka, amin keresztül a végtelennek
gondolt sötétbe kukucskálunk ki.
Egy ilyen helyen a megfelelő kulcslyuknak nem olyan formája kellene, hogy legyen, mint az ősi megalitikus helyek vagy a
középkori Jantar Mantar? Avagy - hogy kortársainkat is ideemeljük -, mint James Turrell Roden Krátere, esetleg a
Contemporary Architects Association iráni 69 m2-es obszervatóriuma, melynek legmagasabb pontja is csak 220 cm? Fontos
lehet még, hogy saját magunk végezzük a megfigyelést, hogy a bőrünkön érezzük a világegyetemet?
A kozmikus világhoz már nem /csak/ a szaruhártyánkon keresztül vezet az út. Megnőtt a szellemileg kódolt és ezáltal
felismerhető fények jelentősége, a szimpla érzékelést lassan felváltja a jelfelismerő képesség, az adat-látás, a
pixelérzékenység, ami a természetes látás egyfajta „elhomályosulásával” jár együtt. Már régen túl vagyunk a szemmel
látható, érzékelhető határokon, de mégsem tudjuk a szemünket levenni az égboltról. *„A látási képességünk fejlesztése azzal
jár, hogy a valóság iránti intellektuális fogékonyságunk is erősödik.”
* Kepes György festő

MEGFIGYELŐ
Tomasák Gergő diplomamunkája egy tárgyilagos analízisen alapuló kutatással indul. A kulcslyuk a legsötétebb helyre épül,
integrálva egy már meglévő turisztikai súlypontba, útvonalra. Dicséretes, hogy a tervező-programalkotó nem csak egy
épületben kezdi a gondolkodást, hanem a tervezési munka során egy teljes rendszert alakít ki, tisztességgel kitöltve egy
diplomamunka kereteit. Kicsit nyikorog a helyszínrajzi Göncölszekér elrendezés, főleg a hiányzó, kiesett kereke miatt...
A fő épület telepítése elég távol esik a turisztikai központtól, ami éppen elég utat és időt biztosít lelassulni, lecsendesedni és
átszellemülni. Az épületegyüttes elbújik, szinte keresni, kutatni kell. A csillagda egységei emelkednek a nádtenger fölé, mint
iránypontok. A fő épülettömeg nem esztétizál, ez egy épített ellenpont, inkább mérnöki konstrukció, mint „klasszikus”
szobor. Egy monolit.

Az épület szerves elemévé válik a bejárati híd, de építészetileg hiányolok némi egységességet a főépülettel. Kontraposzt
kompozíció? A központi épület léptéke hihető mind a turista, mind az ideérkező „csillagászok” szempontjából. A sátorozó
helyek kijelölése jól kezeli a nyári látogatószám felfutását és egy kicsit visszavezetheti a látogatót a csillagos égbolt önálló
megtapasztalásához. /A fedett nyitott téren néhány mosdót célszerű mosogatóra cserélni a sátorozóknak./
A központi tömeg kapuként zárja le és nyitja a teret a folyó és a nádtenger irányába, de az épület megnyitásai nem tesznek
különbséget a két oldal között. Különösen a co-working munkahely terének tenne jót egy határozottabb irányultság. A
planetáriumi oldal differenciált hármas téri egysége - a teljesen zárt és a fedet-nyitott terek között - egy működő
dramaturgiát adhat a látogatóknak. A planetárium tömbjének tetőt is átütő külső palástja vajon tud valamit hozzáadni a
belső tér sejtelmesnek ábrázolt világához?
Ez egy kő kemény épület. Egy határozott vertikális elem a tájban az axis mundi bemutatására. Talán a homlokzati felületek
megkomponálásánál bátortalanodik el kicsit, de egyáltalán nem zavaróan. Az anyagváltás elmélete /Stoffwechseltheorie/,
itt inkább játék az anyaggal. A planetárium tető feletti része nem hozza ezt a felületi minőséget.

Első rápillantásból az alkalmazott szerkezetek indokolatlanul sablonosak. A homlokzati felület játékos tervezése itt már nem
köszön vissza.

A diplomamunka grafikai megjelenése a terv többi eleméhez illeszkedő, de egy kis összefésüléssel talán még kerekebbé
tehető /talán a legvégső tablókon már ez látszik/.

Fenti kukacoskodó felvetéseim, csak apró tovább gondolások csupán, melyek a logikus felépítésű, szépen szerkesztett terv
erényeiből vajmi keveset vonnak le.

Kérem Gergőt, hogy majd kint élesben, a „csatamezőn”, azt a játékosságot, kísérletező kedvet őrizze meg, ami a legutolsó
tabló kis makett fotóin látható…


Tomasák Gergő tervét a Tisztelt Bizottság figyelmébe ajánlom.

Budapest, 2019.01.27.
Gazdag András
építész
HU | Hortobágyi Csillagda/Diplomaterv
Published:

HU | Hortobágyi Csillagda/Diplomaterv

Published:

Creative Fields